Dr. Royaards útja néhány hét múlva folytatódik. Addig a blog alkalomszerűen frissül.

2009. Október 1.

Ízletesen indult a nap a reggelivel a Hasik Hotelben, amely volt oly kedves szponzorálni szállásomat egy éjszakára. A nap első találkozója Döbrönte és Ganna közös jegyzőjével történt. A teljes lakosság csak körülbelül 500 fő, de Bóka Istvánné 6 db tagsági kártyát vitt magával, annak az embernek a magabiztosságával, aki sikerrel fog járni.
Ezt követte a Pápakovácsi és Nóráp polgármestereivel, illetve Kup polgármester helyettesével történő találkozás. A nagyon kellemes találkozás avval ért véget hogy a polgármesterek öt tagsági kártyát vittek el, annak ellenére hogy a három települést lélekszáma együttvéve összesen 1300 fő.
Dáka új polgármestere szintén volt kedves két tagsági kártyát elvinni, illetve Pápaderecske és Nyárád közös jegyzője három tagsági kártyát kért.
Eddig a jó hírek. Nemesszalók polgármesterét nem lehetett elérni, és Külsővat jegyzője olyan fokú tiszteletlenséget és érdektelenséget mutatott, hogy most először ingerülten távoztam.
Mindent egybevéve, jó nap volt, nagyszerűen napsütéses időben. De ugyanakkor készen állunk arra hogy megváltoztassuk a látogatásaink keretét, minthogy a kis falvak időigényes meglátogatása nem szolgáltat elegendő tagságot.

2009. Szeptember 30.

Az ember sosem tudhatja, hogy hogyan sikerül a polgármesterekkel előre eltervezett találkozás. Érdekes hogy a legkisebb falvak polgármesterei vagy elfelejtik a találkozókat vagy egyszerűen meg sem jelennek. A nagyobb városok polgármesterei mindig ott vannak. Ez vagy hatékonyság kérdése, vagy a saját fontossága érzésének kérdése (minél kisebb vagy, annál inkább meg kell mutatnod, hogy fontos vagy)
Minden esetre, az első találkozások eléggé kiábrándítóak voltak, de ezt később a nap során teljesen kiegyenlítették a nagyon kellemes és konstruktív találkozások Mezőlak, Margyargencs, Kemenesszentpéter, Vinár és Marcalgergelyi polgármestereivel. Különösen Boros Tamással, Magyargencs polgármesterével történt találkozás volt fénypontja a napnak; és nem csak azért, mert a falvából majdan csatlakozó tagok számát ötre becsülte annak ellenére hogy a lakosság száma csupán 600 fő. Ha a polgármesterek jól becsülték meg a jövőben csatlakozó tagok számát, a mai nap 22 új tagot hoz.

A mai nap is egy szép nap volt, vezetni Pápa nyugatra eső vidékén. Ezt a bejegyzést a döbröntei Hasik Hotelből írom, amely volt olyan kedves szállást adni, mint "természetbeni támogató". Egy svájci tulajdonban levő hotel, minden szükséges és nem szükséges velejárójával a kis luxushoteleknek. Nem kétséges, hogy oly sokan a Nato személyzetéből (melynek bázisa Pápa mellett van) ebben a hotelben szállnak meg, mielőtt megtalálják vagy elkészítik lakhelyüket.

2009. Szeptember 29.

Ma ismét tíz önkormányzat. És annyira boldog vagyok hogy most a Hotel Villa Classicában lehetek hogy megpihenjek.
Ma csupa kis falu. Néhány polgármester vagy közjegyző nagyon előzékeny és segítőkész volt (Vanyola, Vaszar, Takácsi, Várkesző és Egyházaskesző); mások nem mutattak túl nagy érdeklődést. Ha a szándékokat tettek váltják valóra, akkor ez esetben 14-el több tagunk lesz. Ez év vége fele kell megnéznünk az eredményeket.
Milyen szép volt a táj. Élmény volt Pápa környékén autózni ebben a csodálatos őszi időben. Egy kárpótlás az olykor kiábrándító találkozásokért.
Egy másik pozitív elem az a magasan professzionális mód, ahogy irodánk megszervezte a programot. Nagyon büszke vagyok a budapesti irodánk személyzetére, és természetesen rendkívül hálás Dr. Béres Andrásnak a napi élménybeszámolóim magyarra való lefordításáért.


(Ezen bejegyzés fordítása a szokásoshoz képest egy nappal később készült el, megértésüket köszönjük! - a ford.)

Legújabb képek az Útról: Pápa alpolgármesterével

2009. Szeptember 28.

Érdekes nap, kilenc kis faluban. Néhány polgármester eléggé elkötelezett, és egyértelműen tervezik hogy támogatnak minket amennyire csak tudnak, annyi tag megtalálásával amennyit lehetségesnek tartottunk (Csót, Pápateszér, Gic, Nagydém és természetesen Lovaspatona (ahol hollandoknak és németeknek nyaralója van)) De meglátogattam olyan nagyon kis falvak polgármesteri hivatalait is, ahol a polgármesterek nem voltak a közelben és a plébánosok olyan szemmel néztek rám, mintha azt mondanák "mit keres Ön itt".
Ezek azok a napok amikor belegondolok, hogy ez a nagyon időigényes project megéri-e.
Ma este a nagyon hálás vendége vagyok a pápai Griff Hotelnek. Egy jó éjjeli pihenés után a holnapi nap megmondja majd, hogy változtatnunk kell-e az irányon, vagy mindent hagyjunk továbbmenni ugyanazon az úton.

2009. Szeptember 25. Egy különösen fontos mozzanat Pápán.

Pápa polgármester helyettese, Pápa, Dr Áldozó Tamás, melegen üdvözölt engem, Benecz Rita és Varga Bea társaságában. Emellett a megyei újság, a Veszprémi Napló újságírója is csatlakozott hozzánk, és a találkozót követően képeket készített. Meghallgattam egy érdekes beszámolót Pápa egyháztörténetéről (az önkormányzat épülete egykor a Bencés Rend tulajdona volt, mint még most is Tihany és Pannonhalma). Aztán következett a jó megbeszélésünk a tagságról egy másik Rend soraiba, nevezetesen a "Mosoly Lovagjainak Rendjébe". Amikor megemlítettem a vágyamat hogy 30 tagunk legyen Pápán, akkor Áldozó Úr felemelte a számot 33-ra (a 33.000 lakos alapján); ezt egy különösen bíztató jelnek vettem a pápai tagsági programot illetően.
Bakonyjákó, Adásztevel, Nagytevel, Homokbödöge és Ugod kis falvaiban a találkozások szintén kellemesek voltak és további tagokra adtak reményt.
Ezen a héten körülbelül 50 város és falu polgármesterével és egyéb képviselőjével találkoztam. Jól megtervezett volt a napi beosztás. Őszinte köszönet Kada Anikó Project Vezetőnknek, aki mindezt nagyon professzionális és rendszerezett módon szervezte meg.