Dr. Royaards levele a Mosoly Lovagjainak Szeptember 22.-én

Valami miatt az internetem annyira lassú hogy a honlap
és a blog nem jelennek meg ( a vidék közepén vagyok
most). Feltennéd a következő bejegyzést a blog-omra?

Szeptember 22, egy nagyon nehéz nap.

"Nem nyerhetsz minden nap".  A tegnapi dicsőséges
gondolatok után, ez most a legnehezebb nap volt eddig.
Ez tipikusan egy olyan vidék, ahol a munkanélküliség
magas, a pénz kevés és az erkölcs nagyon alacsony. És
természetesen ennek meg vannak a jó (illetve: rossz) okai.
A falvak jelenlegi gondjai ellenére Tés, Szápár, Csetény,
Bakonynána polgármesterei, Nagyesztergár polgármester
helyettese, Jásd jegyzője és Zirc jegyzőhelyettese, minden
tőlük telhetőt meg fognak tenni hogy tagokat találjanak az
"egy tagot minden 1000 lakosra" alapján.

A nap rengeteg időt hagyott gondolkoznom a különbségekről
Magyarország és Hollandia között a második világháború
után. Két fontos tényező döntő. Hollandiában volt egy
Marsall-unk hogy segítsen külföldről egy lökést adni a
beruházásoknak, munkának és optimizmusnak. Magyarországon
nincsen ilyen jó anyagi támogatás külföldről; az Európai
Únió kéne hogy lenne a motorja, de ennek anyagi hatása nem
biztos hogy elegendő, és minden esetre nemigen éri el a
kissebb városokat és falvakat. Másodsorban, a hollandok
jobban megbíztak az akkori holland kormány képességeiben és
jellemében; amikor általában polgármestereket hallok erről
beszélni, nagyon kevesen - ha egyáltalán - vannak jó
véleménnyel a 1989-es változás utáni magyar kormányokról.
Egy szomorú történet, amit meg kell változtatni hogy új
reményt adjunk egy jobb életre ebben az amúgy szép
országban, okos és kedves emberekkel.

Albert Royaards